Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A reflexíjról

2011.11.18

 A reflexíjról

A reflexíj sokkal bonyolultabb, s egyben kifinomultabb eszköz, mint nyugat-európai egyszerű íj. A reflexíj sokkal több energiát képes tárolni mint a "longbow", ugyanis már felajzáskor jelentős energia mennyiséget vesz fel. Ehhez jön még a megfeszítéskor felvett energia. A kilövés pillanatában a két energiamennyiség összegét adja vissza a fegyver - ezért vitt a nomádok íja sokkal messzebbre, mint az egyébként nem gyengébb nyugati fegyverek.

Az összetett, - visszacsapó, vagy reflexíj részei:

  1. az íj markolata (anyaga puhafa)
  2. hajláskarok (puhafára préselt ínkötegek)
  3. íjvég (keményfa, csontlemezekkel vagy tömör csont)
  4. a csapolásokat fedő és biztosító kötözés (bandázs)
  5. ideg vagy húr (állati ín vagy bél, esetleg selyemszálak)

Az emberek többsége jobbkezes, az íjat tehát ballal tartja, a húrt pedig jobbal feszíti meg (balogoknál ez persze fordítva van). A nyílvessző az íj markolatának mind bal,- mind pedig a jobb oldalán kifuthat. A nyugat-európai íjászok a baloldali kimenetet kedvelték, a húrt pedig általában három újjal feszítették meg. A vadász,- és sportíjászok mind a mai napig ezzel az ún. "klasszikus húrfogással" lőnek. A lovas nomád harcmodornak jobban megfelelt az a fajta húrfogás, melyet arról a népről, mely manapság is így lő saját versenyein, "mongol húrfogásnak" nevezünk. Ez esetben az íj a húr jobb oldalán indul útjára, a húrt pedig a lövész hüvelykujja feszíti meg, természetesen valamilyen védőeszköz (csont,- vagy fémgyűrű) segítségével. A mongolokkal azonos vagy hasonló módon lőtt sok más keleti nép is. Nincs okunk feltételezni, hogy honfoglaló őseink nem a mongol húrfogással nyilaztak. Ami a lövés előtti célzást illeti, itt is kétféle módszert különböztetünk meg. A sport,- és különösen a vadászíjászok (tehát a "klasszikus húrfogással" lövők) fél szemükkel céloznak, mintegy összekötve a nyílvessző végét az előttük levő célponttal. Tehetik, hiszen - amennyiben jobbkezesek - a baloldalon kimenő nyílvesszőt jól látják. Azok a népek, akiknél az íj még ma is vadász,- esetleg harci eszköz, ezzel szemben - akármelyik oldalon megy is ki nyílvesszőjük - két szemmel céloznak, mégpedig úgy, hogy csak a célt nézik és tulajdonképpen teljes felsőtestüket beleadják a lövésbe. Ezt a lövéstípust nevezik "ösztönös lövés"-nek. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi feltételez több gyakorlást, illetve nagyobb rutint a nyilazásban. Ösztönös lövéskor nem számít tehát, melyik oldalon megy ki a nyílvessző. A mongol húrfogással nyilazó nomádok amúgy sem láthatták a vesszőt (az íj eltakarta), nagy valószínűséggel ők is ösztönösen juttatták célba halált hozó nyilaikat.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.